Ui.: Egyébként néha 1-1 kommentért nem harapok.

Ennyi.
És igen… rákattantam a HIMYM-re. Egy kis nevetésre szükségem van minden nap…

És a végére itt egy kis zene… mert Adam Levine hangja awesome, ő maga pedig iszonyat szexi. És pont.

A feladatom a díj kapcsán annyi, hogy írjak magamról 7 dolgot… hát lássuk:

• • Régebben gyűjtöttem a telefonkártyákat – nem csak a matávosakat, hanem a mobil feltöltőkártyákat is. Jó sok volt belőlük… talán néhány még mindig megvan.
• • Még mindig plüsskutyával alszom éjjelente – 3-4 éves korom óta ugyanazt a dögöt ölelgetem alvás közben.
• • Általános iskolában énekkaros voltam, és egyszer népdaléneklési versenyt is nyertem.
• • Négy vagy öt éves koromban már tudtam olvasni, és anyu elmondása alapján magamtól tanultam meg… tőle egy ideig kérdezgettem, hogy ez milyen betű, az milyen betű, aztán összeraktam magamban a dolgokat.
• • Utálom a rágcsálókat – lehet az bármilyen cuki kis hörcsög, tengerimalac, akármi… NE hozd a közelembe!
• • Néhány éve hatalmas kézilabda-drukker voltam, bérletem volt meccsekre, volt, hogy a csapatot kísértem idegenbe is (csakazETO). Sajnos mostanra ez a lelkesedés alább hagyott, de még mindig nagyon szeretem nézni a mérkőzéseket.
• • Füzet- és tollmániás vagyok. Sosem elég belőlük. És imádom az érzést, amikor egy új füzetbe először írhatok.

Na, hát azt hiszem, ennyi. Nem tudom, mennyi volt ezekből újdonság, mennyi nem, most ezzel kell beérnetek. Feladatom lenne még, hogy 15 embernek továbbadjam, de hogy őszinte legyek, legszívesebben mindenkinek adnék egy ilyen díjat, aki blogol és erre téved. Szóval, aki kedvet érez egy ilyenhez, hajrá-hajrá!

Jó volt látni a volt osztálytársakat, hallani, hogy mi történt velük az elmúlt 4-5 évben, míg nem találkoztunk (volt, akivel még 1 évig oszt.társak voltunk érettségi után, ezért a 4-5 év…) Van, aki férjhez ment, kisbabát szült, a legtöbben szakmán belül el tudtak helyezkedni, de a fő, hogy mindenki jól van. Este, mikor jöttem hazafelé, belefutottam egy volt osztálytársam munkatársába, akivel még kb. órákig beszélgettünk, annak ellenére, hogy reggel korán csörgött a vekker, hogy időben felérjek Pestre. Azt hiszem, nem nagyon esett le neki, hogy én csak barátinak gondolom a kapcsolatunkat… próbálkozott dolgokkal. Na mindegy. Mostanra tisztáztuk, hogy hányadán állunk.

A tph-s társaság is nagyon hiányzott már, mert hiába beszélünk minden nap, találkozni nagyon ritkán tudunk, és az ilyen alkalmaknak nagyon örülök, mikor így összegyűlünk, és elbohóckodunk, elbeszélgetünk. Imádlak Titeket! ♥ Nem is tudom, mi lenne nélkületek!

Este ugye mint mondtam, beszélgetős-sörözgetős valamit tartottunk. Úgy indultunk, hogy valahová beülünk, de vasárnap még a hosszú hétvégére való tekintettel sem volt semmi nyitva. Vagyis egy hely volt, de azt nem a mi pénztárcánkra szabták… 710 forint egy 0,33-as sörért? Na neeeem. Inkább fogtuk magunkat, eljöttünk ide az éjjel-nappaliba, vettünk sört, és feljöttünk ide hozzánk.

Hétfőn meg ugye mozi. Hát azt meg kell mondanom, a Bosszúállók – amire már nagyon régóta rá vagyok feszülve amúgy – a legeslegjobb film, amit mostanában láttam. Egy pillanatig sem éreztem azt, hogy unalmas, és voltak részek, amin hülyére (igen, ennél is hülyébbre) röhögtem magam. És most a napokban szerintem fogok csinálni egy olyat, hogy megnézem az összes szuperhősös filmet, amit csak bírok – Amerika kapitány, Hulk, Thor, a Vasember-filmek, meg még nem tudom… Most rá vagyok kattanva az ilyen akciófilmekre. És igen, most még egy ideig ezen fog pörögni az agyam helye. Szép napot!

The Avengers OST

The Carbonfools – Hideaway

Tegnap este óta ez jár a fejemben… I.-nek köszönhetően, aki kiposztolta facebookra… whatever. Tetszik.

No de hogy is történt a dolog… Szombaton ugye ismét jött Győrbe egy nosztalgiavonat. És miért is ne, ismerősökkel kimentem fotózni. Nem is lett volna gond, ha felkészülök arra, hogy nagyjából két órát fogunk várni, míg visszafelé jön a vonat, és mindezt vízparton, délidőben tesszük. Napszemüveg volt nálam, de sapka nem. Hát most már látom, hogy kellett volna… no mindegy most már. Legközelebb felkészültebb leszek… azért pár jó képet sikerült készíteni, szóval mondhatjuk, hogy megérte.

Aztán… a múltkor nem írtam, de szervízbe adtam a telefonomat. Annyira idegesítő volt már, hogy muszáj volt elvinnem, hogy csináljanak vele valamit, mert már határán voltam, hogy kivágjam az első kukába. Najó, ennyire azért nem, de na… a lényeg, hogy már a hócipőm tele volt a hülyeségeivel. Hogy mit csinált? Tessék: Videó. Szóval nem egész két hete fogtam, és kirándultam egyet Pestre. Leadtam az üzletben a telefonomat, aztán sétálgattam, kajáltam meg ilyenek. Hazafelé csatlakoztam D-hez, mert már meghaltam volna, ha haza is egyedül kell jönnöm. No egy szó mint száz, ma kaptam egy sms-t az üzletből, hogy várnak szeretettel, mert elkészült a javításra leadott telefonom. Ennyi. Szóval úgy tűnik, hogy lesz még egy utam Pestre, hogy összeszedjem a telefonomat… az még kérdéses, hogy mikor… Na mindegy. Azt hiszem, most ennyi. A végére pedig néhány szombati kép.

És egyébként igen. Új design. Végre ismét saját készítésű téma. Nagyon sokat keresgéltem az utóbbi hetekben WordPress témák között, de vagy nem tetszett egyik téma sem, vagy nem működött úgy, ahogy kellett volna… szóval lassan, de biztosan elkészítettem ezt. A fejléc képei, azt hiszem magukért beszélnek… egyszer már írtam, hogy nagyjából mi miért van ott. Csillagok, könyv, tollak, zene, LONDON! Úgy érzem, meglehetősen jellemző, hozzám kapcsolható dolog mindegyik. Az új kinézet mellé pedig még itt van egy kis inspiráció képek formájában így “korán” reggel (igen, olyan képek, amiket a fejléc készítésekor keresgéltem, plusz ami a színekhez ihletet adott – a cipőfűzőim).

Sok újdonsággal amúgy nem tudok szolgálni. Két hete volt általános iskolás osztálytársakkal egy  találkozónk, buliztunk egy jót. Képeket majd szúrok be a bejegyzés végére. Aztán… megkaptam a fényképezőgépet is, azóta már csináltam pár fotót is vele, deviantarton megtalálhatók. Aztááán… vettem/kaptam megint pár cuccot (3 póló, 1 nadrág, 1 parfüm – végre találtam új kedvencet a Puma R&W helyett).

Aztááán… igen, fáradt vagyok. Ma családi összejövetel volt, ami ugye fárasztó dolog, akárhogy is áll hozzá az ember. Plusz éppen egy perverz chatparty kellős közepén járok nikkii honlapján.. szóval ja. Inkább be is fejezem. Jöjjenek inkább a képek.

Haha. Szar poén, de boldog április elsejét. Igen, a dolgok megint összejöttek, de eszem ágában sincs bezárni egyik lapomat sem.